Kérdések az Ószövetségbõl - 2.

1.  Ki jövendöli meg, hogy a Megváltó Bethlehemben születik meg?
Mikeás próféta, a Mik 5,1.3-5-ben: “De te, Efrata Betlehemje kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között; mégis belőled származik majd nekem Izraelnek jövendő uralkodója, származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza...”

2. Mely könyvek tartoznak a bölcsességi irodalomhoz?

- A protokanonikusok közül: Jób könyve, a Példabeszédek könyve és a Prédikátor könyve;
- A deuterokanonikus könyvek közül: a Bölcsesség könyve és a Sirák fia könyve;
- Az Énekek éneke és a Zsoltárok könyve, bizonyos mértékben.

3. Mi a bölcsességi gondolkodás és irodalom alapvetõ jellegzetessége?

A bölcsességi gondolkodás és irodalom alapvetõ jellegzetessége, hogy középpontjában az egyén sorsa áll. Célja a cselekvés helyes normáinak felismerése és az ennek megfelelõ magatartás kialakítása az ember életében és közösségi kapcsolataiban. A görög filozófiától eltérõen, nem a valóság fogalmi megragadására törekszik. A keleti bölcsesség életbölcsesség, amely az élet konkrét eseményeinek és jelenségeinek megfigyelésén és összehasonlításán alapszik.

4. Milyen problémát tárgyal Job könyve?

- Cáfolja azt a felfogást, miszerint feltétlen összefüggés van az igaz élet és a boldog, sikeres emberi sors, illetve a bûnös élet és a szenvedés, nehéz sors között;
- Nem tud világos megoldást nyújtani a szenvedés problémájára, de megõrzi az embert a kétségbeeséstõl és az Isten szeretõ gondviselésébe vetett bizalomra tanít.

5. Miben áll a bölcsesség kezdete?

A bölcsesség kezdete az Úr félelme.

6. Miket nevezünk zsoltároknak?

A zsoltárok Isten dicsérõ himnuszok, istentiszteletben használt énekek gyüjteménye. Héberül "tehilim" ( himnuszok), avagy széfer tehilim ( himnuszok könyve) az elnezvezésük. A latin "psalmus" vagy a görög "pszalmosz" megfelelõje a "mizmor", ami éneket jelent, zenei kisérettel.

7. Hány zsoltár van?

A Zsoltárok könyve 150 zsoltárból áll.

8. Mûfajok szerint, milyen zsoltárokat tartunk számon?

- panasz-zsoltárok;
- hálaadás – köszönet;
- himnuszok;
- király-zsoltárok;
- kisebb mûfajok, mint: történeti zsoltárok, prófétai intések, bolcsességi-didaktikus zsoltárok, liturgikus zsoltárok, stb.

9. Mely zsoltárok vetik fel és keresik a választ a hívõ ember szenvedésének problémájára?

A panasz-zsoltárok és a hálaadó zsoltárok.

10. Mirõl szól az Énekek éneke?

- A zsidó szerelmi költészet gyöngyszeme, amely a võlegény és a menyasszony kölcsönös szerelmérõl énekel;
- Átvitt értelemben, Krisztus a Võlegény és az Egyház, Krisztus eszkatologikus Menyasszonya közti szerelmét énekli meg;
- Isten megszenteli a szerelmet és megáldja a házasságot, ami Szent Pál szerint nagy titok és Krisztus és az Egyház kapcsolatára vonatkoztatja ( Ef 5, 32).

11. Mirõl szól a Prédikátor könyve?

A Prédikátor könyve az emberi sors értelmérõl és értékérõl, bizonytalanságáról és felfoghatatlanságáról elmélkedik. Két ténybõl, a mulandóságból és az igazságtalanságból kiindulva, csalódottan vonja le a következtetést, hogy “minden hiábavalóság és szélkergetés”. Kételyei ellenére hívõ marad és az erkölcsös cselekdet értékét meg a bûn oktalanságát hirdeti.

12. Mi a masal?

A masal ( mondás) két vagy többsoros bölcsességi mondás, amely az egysoros népi mondásokból alakult ki és amely a gondolatot röviden, tömören, figyelmet megragadóan fejezi ki.
 

 

 

A próféták tanításai

1. Ámosz próféta
- felszólalal szociális igazságtalanságok ellen;
- elítéli a csupán külsõségekre adó vallási kultuszt;
- Jahve napját, mint itélet napját hirdeti, sötétséget és félelmetes jövõképet hirdet;
- csak egy "kis maradék" marad meg, mint reménység.

2. Ózeás próféta
- erõteljesen birálja a társadalmat és megnevezi a törvénytelenségeket;
- ugyancsak keményen birálja a papságot akik a jahve-kultusz tisztaságát kellene megõrizzék;
- behozza a házasságot, mint szimbólumot, Jahve és az Õ népe szövetségére;
- Izrael népe a parázna nõ, a hûtlen feleség, aki elhagyja férjét, az Istent, a bálványokért.

3. Izajás próféta ( Proto-Izajás)
- Isten abszolut világfelettiségét tanítja: Szent, Szent, Szent; Seregek Ura, Király;
- Jahve a nemzetek Istene és a történelem Ura, akarata abszolut;
- igehirdetésében fontos szerepet játszik az ember;
- az Istenhez való közeledés feltétele a HIT, ami teljes elkötelezõdést kíván ( a szõlõdal, Iz 5,1-7);
- fontos szerepe van Sionnak, amelyre épült Jeruzsálem, Isten városa, a hûséges város;
- Jeruzsálem kiválasztottsága szorosan összefügg Dávid házának választottságával: 3 jövendölés az eljövendõ királyról: Iz 7,14 - az Emmanuel jövendölés; Iz 9,1-6 - a királyi gyermek aki szabadulást hoz; Iz 11,1-9 - az eljövendõ királyon nyugszik az Úr Lelke és megszilárdítja a jog és igazság rendjét.

4. Mikeás próféta
- Szamaria és Jeruzsálem itéletét hirdeti;
- biztos az itéletbe és már bûnbánatra sem szólít fel;
- megjövendöli, hogy a messiás Bethlehembõl származik ( Mik 5,1);

5. Náhum próféta
- az Úr haragját, Ninive pusztulását és a tõle való szabadulást hirdeti;
- a bûnös város pusztulásáról gúnydalokat is ír;
- Jahve elõtt meg kell hajoljon Ninive is, ami a nagy birodalmak szimbóluma.

6. Szofoniás próféta
-  nagy témája Jahve napjának közeli eljövetele, ami az itélet napja;
- az üdvösség egyedül Jahve irgalmától függ.

7. Habakuk próféta
- Isten igazságosságának érvényesülése a történelemben: aki nem igaz elbukik, de az igaz élni fog.

8. Abdiás próféta
- az egész írása a megtorlás gondolatára épül;
- hirdeti Jahve népe fölötti hatalmát.

9. Jeremiás próféta
- Júda erkölcsi és szociális viszonyaiban Jahve iránti hûtlenséget lát;
- a vallási kultuszban kinyilvánitott buzgalom nem pótolja a Jahve parancsai iránti elkötelezettséget, hanem inkább annak megkerülését;
- elitéli a hamis biztonságérzetet, amelyet a kultuszra és a hamis próféták tanítására alapozták;
- a bûn természete az emberi lét gyökeréig nyúló hibás magatartás, de Isten megbocsájt és átformálja az ember bensejét;
- Isten népe iránti szeretete: "az én népem lesztek, én meg a ti Istenetek leszek";
- elõre látja Isten büntetõ itéletét, de hirdeti a jövõbeli üdvösséget, Isten szeretetét.

10. Ezekiel próféta
- Jahve dicsõségének megjelenése: bárhol jelen van;
- a csontmezõ és az új templom látomása;
- Izrael bûne: a házasság szimbolikáját használja fel;
- az isteni büntetés: a nép bûne magára vonja Isten jogos büntetését;
- felelõsség a bûnökért: az õrálló meg a a bûnös megintése;
- az üdvösség igérete: az életre kelt csontmezõ új kezdet, újjáteremtés és üdvösség.

11. Deutero-Izajás
- megjövendöli Kürosz/Cirusz perzsa királyt, mint Isten felkentjét, aki szabadságot ad Izrael népének;
- Jahve a történelem és a teremtés ura;
- Jahve az egyetlen Isten: perbeszéd az idegen istenekkel, istenképek ellen polemizál;
- Jahve az üdvözítõ Isten: Ne félj mert megváltottalak...;
- Ebed Jahve - Jahve szolgája: 4 ének az Úr szolgájáról: Iz 42,1-4 - a Szolga ünnepélyes bemutatása; Iz 49,1-6 - a Szolga meghívása; Iz 50,4-9 - a Szolga vallomásai igehirdetõ feladatáról és szenvedésérõl; Iz 52,13-53,12 - a Szolga engesztelõ szenvedése.

12. Aggeus próféta
- Isten üdvözítõ közeledését hirdeti, amelynek elõfeltétele az új teplom felípítése;
- az egész világot átfogó uralomról és üdvösségrõl tanuskodik, amelyet összekapcsol az új templommal és a dávidi messiásvárás eszméjével.

13. Zakariás próféta
- a templom helyreállítását és Izrael vallási megújulását szorgalmazza;
- az áldás és az üdvösség egyszerre feltételes és feltétlen;
- továbbviszi a messiásvárás hagyományát;
- a pásztorlátomás, az átszúrt;
- Jahve végidõkben bekövetkezõ uralmát írja le.

14. Trito-Izajás
- a pogányok is megtérnek és részesülnek az isteni uralom áldásában;
- meghirdeti a teokráciát.

15. Malakiás próféta
- szilárdan hirdeti Isten szavának megbizhatóságát;
- Isten uralmának biztos eljövetele;
- Jahve napja az igazaknak üdvösséget hoz, de a bûnösöknek félelmetes lesz.

16. Joel próféta
- Jahve napja, a félelem és a rettegés napja, amely meghatározza minden nép sorsát;
- a végidõkben eljövendõ közösségi bensõ megújulás.

17. Jónás próféta
- Isten egyetemes üdvözítõ szándékát hirdeti - a pogányoknak is.

18. Dániel próféta
- a végidõk apokaliptikus bemutatása;
- a világbirodalmak váltakozásának ábrázolása;
- az egyetemes történelem teológiai értelmezése;
- világitélet és az üdvösség hirdetése;
- látomás az Õsöregrõl és az Emberfiáról.

A próféták

A próféta kifejezés a görög "prófétész" szóból ered. Jelentése: hirnök, szóvivõ, beszélõ. Vallási szóhasználatban olyan személyt jelent, aki Isten nevében beszél, isteni akaratot vagy tanácsot hirdet jóslatokban. A Szeptuaginta a prófetész szót a héber "nabi" kifejezésre alkalmazza.
A nabi értelme lehet aktív vagy pasziv. A nabi aktív értelme: beszélõ,  hirdetõ. A nabi paszív értelme: meghívott, küldött. Az Ósz. más kifejezést is használ a prófétaságra: chozeh és ro'eh, jelentésük látnok.

A próféták sora

Nagy próféták: 
-Izajás próféta 
-Jeremiás próféta 
-Ezékiel próféta 
-Dániel próféta 

Kis próféták: 
-Ózeás próféta 
-Joel próféta 
-Ámosz próféta 
-Abdiás próféta 
-Jónás próféta 
-Mikeás próféta 
-Náhum próféta 
-Habakuk próféta 
-Szofoniás próféta 
-Aggeus próféta 
-Zakariás próféta 
-Malakiás próféta 


Prófétai mûfajok
- szimbólikus cselekedetek;
- látomások;
- orákulumok: pozitívak, vagyis igéretek, és negatívak, vagyis fenyegetések;
- korholó beszédek.
Irodalmi mûfajok:
- elbeszélések;
- prófétai mondások, orákulumok;
- kölcsönzött beszédformák.


Prófétai témák
- a babilóni fogság elõt: fenyegetõ próféciák;
- a babilóni fogság alatt: vigasztaló próféciák;
- a babilóni fogság után: a külsõ-belsõ megújulást sürgetõ beszédek.

A próféták idõrendi sora és származása

Északi próféták ( VIII. sz.):
1. Ámosz próféta ( neve jelentése: Teherhordó)
A judeai Tekoából származik és II. Jeroboám urakodása alatt, Izraelben, az északi királyságban mûködött, valamikor K.e. 760-740 között. Õ az elsõ író próféta.
2. Ózeás próféta ( neve jelentése: Szabadító)
Feltehetõen õ az egyetlen északi királyságban született próféta. II. Jeroboám uralkodásának vége fele müködött az északi királyságban, valamikor K.e.750-725 körül.
További VIII. századi próféták:
3. Izajás próféta ( Proto-Izajás; neve jelentése: Jahve az üdvösség)
Ámosz fia és judeai származású. Judában mûködött Jotám, Ácház és Hiszkija királyok idejében, valamikor K.e. 740-687 között.
4 Mikeás próféta ( neve jelentése: Ki olyan mint Jahve?)
Judából, a Massoret hegységbõl származik és Jeruzsálemben mûködött valamikor K.e. 740-710 között.

VII. századi próféták:
5. Náhum próféta ( neve jelentése: Jahve vigasztal)
Valószinüleg a judeai Elkosból származott és müködését K.e. 663-612 közé teszik.
6. Szofoniás ( neve jelentése: Jahve meghív)
Kusi fia, judeai származású és a vallási reform elõtt müködött, valamikor K.e.622 körül.
7. Habakuk ( neve jelentése: Átölelt)
Személye ismeretlen. Müködése K.e.625-598 közé tehetõ.
8. Abdiás ( neve jelentése: Jahve szolgája)
Személye ismeretlen. K.e. 587 körül, Jeruzsálem pusztulása idején müködött.
9. Jeremiás ( neve jelentése: Az Úr kivetettje)
Anantótból, Jeruzsálem közelébõl származik. Meghívását K.e. 626-ban kapja meg. Müködése négy szakaszra osztható: 
- 626-622 a meghívásától a deuteronomista reformig ( Jozija király idejéig);
- 609-598 Jojakim uralkodása alatt;
- 598-587 Cidkija uralkodása alatt;
- 587-585 Jeruzsálem elfoglalásától az Egyiptomba való elhurcolásáig. 

Fogság alatti próféták:
10. Ezekiel próféta ( neve jelentése: Isten erõse)
Apja neve Buzi, pap volt és meghívását K.e. 593-ban kapja a Dél-Babilóni Tel-Abib hegységben.
11. Deutero-Izajás
Személye ismeretlen, A fogság ideje alatt müködött ( kb. K.e. 587-538), de nem tudni hol. Müködési helyéül Babilon vagy Palesztina jöhet szóba.

A fogság utáni próféták
12. Aggeus ( neve jelentése: Ünnepen született)
Nem tudni honnan való. K.e. 520-ban müködött.
13. Zakariás ( neve jelentése: Jahve megemlékezik)
Iddó fia és K.e. 520-518 között müködött.
14. Trito-Izajás
Személye ismeretlen. K.e. 538-515 között müködött Palesztinában.
15. Malakiás ( neve jelentése: Az Úr hirnöke)
K. e 515 után müködött, valamikor az V. században, a Második Templom idején.
16. Joel ( neve jelentése: Jahve az Isten)
Korának meghatározása bizonytalan. Valamikor Ezdrás és Nehemiás reformja után müködött.
17. Jónás ( neve jelentése: Galamb)
A 2 Kir 14,25 szerint a VIII. században, II. Jeroboám idején élt egy ilyen nevû próféta, de nem tudni eze...
18. Dániel
A babilóni fogságban él, de a könyvét héber, arám és görög nyelveken, évszázadok alatt írták le ( kb. 400 év?). A könyvét, mind a prófétai könyvek, mind az írások közé besorolják.