Kérdések az Újszövetségbõl

A válaszokat lehet bõvíteni és tökéletesíteni...

1. Mi a Biblia ( meghatározása)?
A Biblia azon könyvek összessége (gyûjteménye), amelyeket a zsidók és a keresztények Istentõl sugalmazottnak és szentnek tartanak és mint ilyeneket, a hit és erkölcs mércéjének tekintenek. Szent jellege miatt Szentírásnak is nevezik.

2. Hány könybõl áll a Biblia?
A Biblia általában 72 könyvet tartalmaz, amelybõl 45 ószövetségi könyv és 27 újszövetségi könyv. Ez a számolás azért kézenfekvõ, mert az újszövetségi könyvek száma változatlanul 27 minden keresztény felekezetnél és ennek fordítottja, a 72, megadja az könyvek összességének számát. Valójában a katolikus biblia 73 könyvet tartalmaz, amelybõl 46 ószövetségi és 27 újszövetségi. Ez azért van, mert a Jeremiás könyvét kettéválasztották. Ha az Ószövetségbõl kivonjuk a 7 deuterokanonikus könyvet, akkor megkapjuk a protestáns biblia könyveinek számát: 39 ószövetségi és 27 újszövetségi könyv, vagyis összesen 66 könyv.

3. Mi a kánon?
Vallási értelemben a kánon a Szentírás azon könyveinek gyüjteménye ( jegyzéke), amelyeket Istentõl sugalmazottaknak fogadnak el.

4. Mit értünk a sugalmazás alatt?
A sugalmazás az a karizmatikus hatás, amelynek révén Isten úgy lesz a Szentírásnak, vagyis az Ószövetség és az Újszövetség könyveinek szerzõje, hogy közben nem szünteti meg, de nem is csökkenti a szent írók emberi szerzõségét.

5. Melyek Szent Pál levelei?
Szent Pál kanonikus levelei a következõek:

• Rómaiaknak írt levél
• Korintusiaknak írt I. levél
• Korintusiaknak írt II. levél
• Galatáknak írt levél
• Efezusiaknak írt levél
• Filippieknek írt levél
• Kolosszeieknek írt levél
• Tesszalonikaiaknak írt I. levél
• Tesszalonikaiaknak írt II. levél
• Timóteusnak írt I. levél
• Timóteusnak írt II. levél
• Titusznak írt levél
• Filemonnak írt levél
• Zsidóknak írt level (?)

6. Melyek a katolikus levelek és miért hívjük õket katolikusoknak?

• Jakab levele
• Péter első levele
• Péter második levele
• János első levele
• János második levele
• János harmadik levele
• Júdás levele

Azért nevezik katolikus leveleknek, mert nem egy-egy közösséghez szólnak, mint Szent Pál levelei, hanem az egyetemesek egyházhoz.

7. Mikor döntötték el véglegesen az Újszövetség névjegyzékét?
A nyugati kereszténység a kánont a 382-i Római Zsinaton véglegesítette, Damasus római pápa és Hieronymus presbiter vezetésével. A Tridenti Zsinat pedig 1560-ban leszögezi véglegesen a kánont és a Vulgata lesz a Katolikus Egyház hivatalos szentírása.

8. Melyek voltak a keresztény mûvek megírásának okai?

• A földrajzi távolság: megalakulnak az elsõ keresztény közösségek.
• Az idõbeli távolság: kezdenek kihalni az apostolok és a szemtanuk.
• Az egész világra irányuló misszió: Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot.
• A hitoktatás szükségessége: tömör egységbe foglalni a Jézus eseményt.
• A tévtanítók fellépése.

9. Melyek voltak az újszövetségi könyvek megõrzésének és elfogadásának irányelvei?

• Hogy apostoli eredetû-e az írás vagy sem.
• Mennyire volt fontos az a keresztény közösség amelyhez lett címezve.
• Hogy összhangban van-e a hitszabállyal.
• A véletlen, a gondviselés szerepe ( pl. a laodiceai közösséghez írt level nem maradt meg). 

10. Mikor és ki írta a négy evangéliumot?

• Márk evangéliuma 60-70 között íródott és Péter apostolnak tulajdonítható, akinek Márk volt a taníványa.
• Máté és Lukács evangéliuma 70-80 között íródott. A Máté evangéliuma szerzõje a szent hagymány szerint Máté apostol volt. A Lukács evangélium szerzõje Lukács evangélista, aki Szent Pál tanítványa volt és foglalkozása szerint orvos.
• A János evangélium 90-100 között íródott, a szinoptikus evangéliumok után és szerzõje a szent hagyomány szerint János apostol.

11. Ki és mikor szerkesztett a négy evangéliumból egyet, hogyan nevezik ezt a személy és melyik egyház használta?
Tatiánosz a négy görög nyelvû evangéliumot 170 körül egybeszerkesztette egy evangélium-harmoniába és lefordította szír nyelre. Ez a Diatessaron. A szír egyházban használták és mára már csak töredékei maradtak ránk.

12. Ki és mikor írta az Apostolok Cselekedeteit?
Lukács evangélista írta kb. 80 körül.

13. Mikor jelent meg az Újszövetség fogalma és kinek a nevéhez fûzõdik?
A Nova Testamentum, azaz az Újszövetség fogalmát elõször Tertuliánusz kezdi használni kb. 200 körül.

14. Mi a Muratori töredék?
Az Újszövetség könyveinek legkorábbi jegyzéke  Kr. u. 140-155-ből. Muratori fedezte föl az Ambrosiana (Milánó) egyik kódexében és1740-ben adta ki.

15. Mit jelent az apokrif szó? ( nevezz meg néhányat az apokrif iratok közül).
Az apokrif az jelenti , hogy "rejtett". Olyan írások, amelyek hasonlítanak a Szentírás könyveihez, de kerültek bele a Szentírásba. Ilyen könyvek a: Tamás evangéliuma, Júdás evangéliuma, Makkabeusok harmadik és nyegyedik könyvei, Manasszé könyve, Énok könyve stb.

16. Mit tud a Qumranról?
Qumran egy régészeti lelőhely a Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében. Az egykori települést az esszénusok építették a Kr. e. 200 körül. A terület környékén levő barlangokban találták meg a XX. század közepén a híressé vált ún. Holt-tengeri tekercseket.

17. Soroljon fel legalább 5 kódexet!
K. u. I században a Homérosz, Vergilius, Ovidius, Cicero és Livius művei voltak a legolvasottabbak kódex formában.

18. Milyen latin fordításokat ismer és kik voltak a fordítóik?
Vetus latina és a Vulgata. A Vetus latina Szent Ciprián, Origénesz és más egyházatyák mûvei, míg a Vulgáta Szent Jeromos fordítása.

19. Melyik a legrégebbi nem teljes magyar szentírás fordítás?
A husszita biblia, 1416-1435, kézíratos, 3 kódexben.

20 Melyik az elsõ és a második, teljes nyomtatásban megjelent magyar biblia fordítás ( fordítók, neve, a nyomtatás helye és ideje, s melyik a katolikus közülük)?
Az elsõ a Károli Gáspár féle Biblia, kiadták 1590-ben, Vizsolyban. Ez volt az elsõ teljes magyar nyelvû protestáns Biblia. A második a Káldi György féle Biblia, kiadták 1626-ban, Bécsben. Ez volt az elsõ teljes magyar nyelvû Katolikus Biblia.

21. Mit tudsz a bibliai családról?
A pátriárkák korában a család fogalma tágabb volt. Inkább törzs volt, mint család. A családfõ, törzsfõnöki, uralkodói szerepet töltött be és teljehatalommal bírt. Jézus korában a családot a görög "oikosz " vagy a héber "bét" szó jellemezte leginkább. Mindkettõ házat jelent. Ekkor már leginkább az egynejüség volt gyakorlatban, de a férfinak továbbra is teljehatalma volt. A család fogalma még ekkor is kiterjedt a szélesebb körû rokonságra ( unokatestvérekre is).

22. Mit tudsz a bibliai házasságról?
A pátriárkák korában a többnejüség volt gyakorlatban és gyakran a fõfeleségek szolgálói voltak a mellékfeleségek. Jézus korára már leginkább az egynejüség volt gyakorlatban. A házasságnak két szakasza volt: a jegyes állapot és a teljes házasság, amikor a feleség odaköltözött a férjéhez. Az apotolok korában teljesedik ki a házasság, mint egynejüség és mint szentség.

23. Mit tudsz a bibliai temetésrõl?
A síremléképítészetet bibliai utalások mellett ásatások alapján is ismerjük. Absolon síremlékét apja, Dávid király építette Kr. e. 1000. körül. A családi sírok a megtiszteltetés jelei voltak Izraelben. Háromféle sírtípus ismeretes:
- bolthajtásos vagy padolatos sír: egy falba épített bolthajtás alá fektették a holttestet. A padolat az egyik végén párnaszerűen megemelkedett, erre a végére fektették a halott fejét. Fedőkővel ellátott változata gyakran a későbbi katakombák megoldásait előlegezi meg.
- vályúsír vagy jászolsír: sziklába vájt, jászolhoz hasonló kiképzésű. Mélysége egy test befogadására alkalmas. Az ilyen sír is le lehet fedőkővel zárni. Ilyenbe temették Jézust.
- zárt sír: A falba folyosót vágnak úgy, hogy a sír hosszanti tengelye derékszöget képez a sziklafallal. Bejárata keskeny, innen egy előcsarnok nyílik, majd innen egy még kisebb bejáraton keresztül a sírkamrába lehet jutni. Ezt a bejáratot könnyen lehet fedőkővel födni. A holttestet úgy helyezték el benne, hogy lábával kifelé mutasson. Az előcsarnok és a sírkamra hossza megegyezik.
A holtestet gyolcsba tekerték, illatos füvekkel. A fejet külön gyolccsal tekerték be. Szokás volt a halottat megsiratni siratóasszonyokkal.

24. Mit tudsz a bibliai házakról?
A bibliai házak általában félig földbe vájt házak voltak, egyszobások, négyszög alakúak és lapos tetejüek. A ház tetejére lépcsõk vezettek és a tetõnek korlája volt. Ide ültek ki esténként a nyári melegben. A ház épülhetett kõbõl vagy agyagtéglából. Csak a rangos vezetõk, királyok rendelkeztek nagyobb  házakkal, palotákkal.

25. Mi a talentum?
A talentum (görög eredetije talanton) ókori tömeg- és pénzegység. Sumer-babiloni eredetű, és szinte minden ókori nép átvette, értéke a többi ókori mértékegységhez hasonlóan koronként és területenként változott.

26. Milyen hosszmértéket használtak a zsidók?
Könyök ( 45,0 cm), arasz ( 22,5 cm), tenyér ( 7,5 cm), ujj ( 2,0 cm).

27. Mi az omer és log?
A homer ûrmérték száraz dolgokra ( kb. 450 l) és a log ûrmérték folyadékokra ( 0,6 l).

28. Mit tudsz a farizeusokról?
A farizeusok egy ókori, szigorú vallási elveket valló zsidó párt volt, akik életüket azáltal kívánták Istennek szentelni, hogy az előírásokat szigorúan megtartották. Laikusok voltak és a szadduceusok ellenpártját képezték.

29. Ki voltak a szadduceusok?
A szadduceusok tagjai főként a papság és a papsággal rokoni kapcsolatokat kialakító családok köréből kerültek ki. Tulajdonképpen az egész zsidó arisztokrata pártot a szadduceus névvel illették, így a gazdagok nagy része is ide tartozott. Nevüket Szádok főpapról kapták és tagadták a feltámadást.

30. Kik voltak az esszénusok?
Az esszénusok egy ókori zsidó vallási közösség, amely tagjaitól szigorú aszkézist kívánt. Maga a szó valószínűleg az arám hasen, ill. hasajija, 'jámborok, szentek' v. 'hallgatagok' szóból ered. A Biblia nem említi őket. Három ókori szerző ír róluk: Josephus Flavius, idősebb Plinius és Alexandriai Philón. A közösség (Kr. e. 160-142) már aktív volt, eltűnésük pedig nagyjából egybeesik Jeruzsálem pusztulásával (Kr. u. 70). Az esszénusok betartották a mózesi törvényeket, saját elkülönült településeiken, szerény körülmények között éltek.

31. Mit tudsz a Nagy Heródes uralkodásáról?
Nagy Heródes vagy I. Heródes, K.e 37 és K.e.4 között volt Judea királya. Királysága a Római Birodalom egyik klieskirálysága volt. Nagy Heródes nem volt zsidó, hanem idumeus-nabateus származású római polgár volt. Kivételes bátorsággal és képességekkel megáldott férfiként Heródes megértette, hogy hatalma Palesztinában kizárólag attól függött, mennyire tud megfelelni a rómaiak elvárásainak anélkül, hogy a zsidóság vallási érzékenységét megsértené.  Nagy Heródes kegyetlen, buja hatalmáról és hatalmas építkezési programjairól lett nevezetes.

32. Mikor élt a földön a mi Urunk Jézus Krisztus?
A legvalószínûbb dátum K.e. 7-4 és K.u. 27-30 között.

33. Kik voltak a prokurátorok és milyen feladatuk volt?
A prokuratorok helytartók, kormányzók voltak. A római prokurátorok biztosították a vazalus királyságok Rómához való hûségét, azok felügyeletét és az adók behajtását.

34. Mit tudsz Pontius Pilatusról?
Quintus Pontius Pilatus, magyarosan gyakran Poncius Pilatus, K. u. 26–36 között, Tiberius császár procuratori rangú helytartója volt Judea provinciában. Pilátus praefectus személye elsősorban a Biblia újszövetségi részének elbeszéléseiből ismert. A történettudomány mai állása szerint halálra ítélte az Úr Jézust, de az Újszövetség szerint e tettében politikai érdekek motiválták és jobb meggyőződése ellenére cselekedett.

35. Mikorra tehetõ Jézus nyilvános müködésének kezdete és meddig tartott?
Az Úr Jézus mûködésének ideje valószinûleg K.u. 24-27 és K. u. 27-30 közé tehetõ.

36. Kik voltak a zelóták?
Egy fanatikus zsidó párt tagjai voltak. Őszinte lelkesedéssel ragaszkodtak az ószövetségi törvényhez és azt buzgón megtartották. Kr.u. 67-70 közt, a zsidó felkelés idején nagy szerepet játszottak. A rómaiak kiirtották a zelótákat.

37. Hogyan és mikor rombolták le a második Templomot?
A második Templomot Titus római hadvezér seregei Kr. u. 70-ben rombolták le az elsõ zsidó lázadás alkalmával. A napjainkra megmaradt úgynevezett Siratófal a Heródes által újjáépített második templom külső udvarát határolta nyugatról.

38. Ki építette a második Templomot és mennyi idõ alatt?
A második Templomot a babilóni fogságból visszatérõ zsidók építették fel. Zorobábel helytartó és Jozsuá fõpap kezdte el a templom építését, majd Nagy Heródes király kibõvitette ki azt. A második Templom építése negyvenhat évig tartott (Jn 2).

39. Mit tudsz a második lázadásról?
A zsidóság második lázadása K.u. 132-135 között zajlott le és Bar Kohba lázadásnak nevezik annak vezetõjérõl. Az akkori Szanhedrin, Simon ben Koszibát messiásnak fogadta el és egy jól kitervelt összeesküvéssel fellázadtak. A rómaiak Sextus Julius Severus vezetésével, minden erõbevetésével, három év harc után legyõzték a zsidókat. Több mint félmillió zsidó pusztult ekkor el, a teljes Jeruzsálem és többszáz zsidó település. Ugyanakkor a rómaiak is hatalmas veszteségeket könyveltek el. Ekkor szünt meg ténylegesen a zsidóország.

40. Kik voltak az apostolok?
Péter és András a testvére, Jakab és János, Fülöp és Bertalan, Máté és Tamás, Jakab, Alfeus fia és Simon, akit Zelótának neveztek, Júdás, Jakab fia, és iskarióti Júdás, aki áruló lett.

Kérdések az Ószövetségbõl

1. Melyek azok az ószövetségi könyvek, amelyeket csak a katolikus és az ortodox keresztények tartanak kanonikusnak?
Hét ilyen ószövetségi könyv van: a  Tóbias könyve; a Judith könyve; a Bölcsesség könyve; a Jézus, Sirák fia könyve; a Báruk könyve és a Makkabeusok elsõ és második könyvei.

2. Mi a különbség a palesztinai kánon és az alexandriai kánon között?
 A palesztinai kánon Jeruzsálemben alakult ki és héber nyelvû volt, míg az alexandriai kánon az egyiptomi zsidó diaszporában alakult ki és görög nyelvû volt. Az alexandriai kánon tartalmazza a hét deuterokanonikus könyvet is: a  Tóbias könyve; a Judith könyve; a Bölcsesség könyve; a Jézus, Sirák fia könyve; a Báruk könyve és a Makkabeusok elsõ és második könyvei. Ez a Szeptuaginta, amelybõl aztán kialakult a katolikus ószövetségi kánon is (1546, tridenti zsinat).

3. Mi a Szeptuaginta?
A zsidó szentírás legtöbb könyve héber nyelven íródott. Az egyiptomi zsidó diaszpórában a szentírás olvasása gondot jelentett és így önszervezõdésbõl, de lehetséges, hogy II. Ptolemaiosz utasítására, 70 ( vagy 72) irástudó, (72 hónap alatt) lefordította a zsidó szentírást görögre. Ez lett a Szeptuaginta, amelybõl származik a mai katolikus Ószövetség ( 1546, tridenti zsinat).

4. Mi a Pentateuchus?
A Pentateuchus a Mózes öt könyvének elnevezése görögül: penta=öt és teuchus=tekercs, tekercsnek a tokja.

5. Mi a Tóra?
A TÓRA a zsidó szentírás elsõ szakasza, a Mózes öt könyve, vagyis a zsidó Törvény könyvei. Ezek a könyvek: a Teremtés könyve; Kivonulás könyve; Leviták könyve; Számok könyve; és a Második Törvénykönyv.

6. Kik voltak a pátriárkák?
A pátriárkák olyan elõizraelita törzsi vezetõk voltak, akik félnomád életmódot folytattak és ugyanazt az Istent imádták. A pátriárkák Ábrahám, Izsák és Jákób, illetve Jákób, azaz Izrael fiai voltak.

7. Miért "evangélium és törvény" az Exodus?
Evangélium, vagyis örömhír, mert Jahve, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene megkönyörül Izrael népén, kiszabadítja az egyiptomi fogságból és megígéri nekik, hogy elvezeti õket az ígéret földjére, a tejjel és mézzel folyó földre. Törvény, mert a Sinai hegynél Isten, Mózes által, szövetséget köt Izrael népével. Törvényt ad nekik, a szövetség törvényét kõtáblákra vésve.

8. Hol található ( melyik könyvben) a "szentség könyve" és honnan kapta a nevét?
A "szentség könyve", vagyis a Szentség törvénye, a Leviták könyvében található ( Lev 17-26) és középpontjában a szent nép gondolata áll. Mivel Jahve szent, megszenteli népét és megparancsolja, hogy õk is szentek legyenek ( Lev 19,2).

9. Honnan kapta nevét a Számok könyve?
A Mózes negyedik könyvében Isten parancsára megszámláltatik Izrael népe törzsek szerint., ezért a neve a Számok könyve. Megszámolják a harcosokat, kinevezik a vezetõket és elõkészítik az ígéret földjének elfoglalását.

10. Mit nevezünk deuteronomiumnak? S hát õsdeuteronomiumnak?
Deuteronomiumnak nevezzük a Második Törvénykönyvet, vagy másként Mózes ötödik könyvét. Õsdeuteronomiumnak nevezzük azt a könyvet, amelyet K..e. 622-ben, Jozija király idejében találtak meg a Templom falában ( 2 Kir 22). Ez a könyv jórészt Mózes Jordán partján elmondott beszédébõl áll. Ezt a megtalált könyvet beledolgozzák a korábbi törvénykönyvbe és így alakult ki a deuteronomium ( MTörv könyv).

11. Hogyan foglalták el a zsidók az Ígéret földjét?
Izrael népe bevonul az Ígéret földjére és elkezdi elfoglalni azt hadviselésekkel ( a hadviselés vagy hódító modell), folyamatos népesség beszivárgással ( a beszivárgás modell), az egyes népcsoportok forradalmai, lázzadásai által a városállamok ellen és/vagy a békés társadalmi átalakulások által
(szociológiai modell = forradalom modell + békés átalakulási, fejlõdési modell).

12. Kik voltak a bírák?
Karizmatikus vezetõk voltak Izraelben, akiket Jahve Lelke töltött el. Izrael történetében volt 6 nagy bíra és hat kisbíra. Bírák voltak pl.: Otniel, Ehud, Samgár, Bárák és Debora, Gedeon, Jiftach, Sámson. A bírák tiszte volt összefogni és vezetni Izrael népét, korának fõ ellensége ellen, a filiszteusok ellen.

13. Melyik könyvben olvashatunk Saulról?
Saulról Sámuel elsõ könyvében olvashatunk. Saul halála megismétlõdik a Krónikák elsõ könyvében is ( 1 Kron 10,5).

14. Melyik könyvben olvashatunk Dávidról?
Dávidról, Sámuel elsõ és második könyvében olvashatunk.

15. Melyik könyvben olvashatunk Salamonról?
Salamon történetétét az 1 Kir 3-11-ben éa 2 Kron 1-9-ben olvashatjuk.

16. Milyen szempontok szerint mérlegeli a Királyok könyve a királyok vagy a szereplõk nagyságát?
Vallási szempontból. A mérlegelési szempont Izrael Istenéhez és a vele kötött szövetséghez való hûség. Több király, a néppel együtt, elpártolt Izrael Istenétõl és a bálványokhoz, Baálhoz fordult. A próféták, mint pl. Illés próféta, intették a királyt és a népet, hogy térjenek meg. Voltak királyok, akik lerombolták Baál oltárait és helyreállították az igaz Isten imádatát.

17. Hogy hívták a zsidók elsõ fõpapját ( a Kivonulás könyve )?
Áron.

18. Hogy hívták Uriás feleségét, akit David elcsábított, amíg a férje a táborban volt és mit jelent a neve?
A neve Batseba vagy Bethsabé volt. Jelentése: az eskü lánya, innen átvitt értelemben: buja, dús, telt.

19. Élt Efraim törzsében egy nõi bíra és próféta, aki Isten nevében felszólította az egyik hadvezért, hogy vonuljon ki Sisera ellen. Az ütközetet az egyik legrégibb bibliai dal énekli meg, amely a prófétanõ nevét viseli. Hogy hívták ezt a prófétanõt és bírát?
A bírát és prófétanõt Debórának hîvták és az éneket, Debóra énekének.

20. Hogy hívták a legfiatalabb ószövetségi pátriárkát?
Benjamin.

21. Hogy hívták azt a filiszteus óriást, akit az egyik leendõ zsidó király gyõzött le?
Góliát ( 1 Sám 17,32).

22. Hogy hívták Ábrahám feleségének egyiptomi szolgálólányát, aki Ábrahámnak fiút szült?
Hágár ( Ter 16,4).

23. Ki kapta elõször az Izrael nevet?
Jákob (Ter 35,10).

24. Ki volt Jessze vagy más nevén Izáj?
Dávid apja volt ( Rút 4,22).

25. Hogy hívták a perzsa birodalom megalapítóját, aki megengedte a zsidók visszatérését a számkivetésbõl és a Templom újboli felépítését?
Círusz ( Ezdr 1,1-2).

26. Hogy hívták Ábrahám unokaöccsét, aki vendégszeretete révén menekült meg Szodoma pusztulásától, késõbb pedig az igaz ember típusa lett?
Lót ( 2 Pét 2,7).

27. Hogy hívták azt a sálemi királyt, aki kenyeret és bort vitt Ábrahámnak és megáldotta Isten nevében?
Melkizedek ( Ter 14,18).

28. Hogy hívták a legmagasabb kort megélt bibliai személyt?
Matuzsálem ( Ter 5,22).

29. Ki volt az a személy, akinek Isten kinyilatkoztatta, hogy a neve Jahve?
Mózes ( Ter 3,15).

30.Ki volt az a személy, akitõl Dávid azt a próféciát kapta, hogy uralma fennmarad mindörökké?
Nátán próféta ( 2 Sám 7,13).

31. A Ter 10,8-12-bõl megtudjuk, hogy kit tartott a zsidó hagyomány a világ elsõ uralkodójának és néhány jelentõs babilóni város alapítójának. Kirõl van szó?
Nimródról.

32. Noé, mint igaz ember, családjával együtt megmenekült a vízözön pusztulásából. Hogy hívták Noé apját?
Lámek.

33. Pinchász fõpap fontos szerepet játszott Mózes idejében a midianiták elleni harcban. A Szám 25 szerint nagyon buzgó ember volt és emiatt kapta meg a "minden idõkre szóló papság" ígéretét. Kinek az unokáka volt Pinchász?
Áron fõpapnak az unokája volt.

34. Ki volt Potifár?
Az egyiptomi fáráó fõembere volt, akinek eladták Józsefet.

35. Hogy hívták Benjamin anyját, aki belehalt a szülésbe?
Rachel.

36. Hogy hívták az Ézsau és Jákob ikerpár apját és anyját?
Izsák és Rebekka.

37. A bírák között volt egy nazireus is, aki megszegte az Istennek tett fogadalmát és ezért életével fizetett, de elõbb sok filiszteusnak okozta halálát. Kirõl van szó?
Sámsonról.

38. Ki volt az a próféta, aki nem szivesen alapította meg az izraeli királyságot, de mégis felkente Sault, az izraeliták elsõ királyát?
Sámuel.

39. Hogy hívták Ádám és Éva fiát, aki az anyonütött Ábel helyébe született nekik?
Szet vagy Séth.

40. Izsák a keresztet vivõ Jézus elõképe. Miért?
Mert Izsák a hátán vitte a fát, amelyen fel kellett áldozni õt.

41. Hány folyója volt az Édennek?
Egy folyólya, amely négy ágra szakadt: Pison, Gihon, Tigris ( azaz Hiddekel vagy Dekkel ) és az Eufrátesz.

42. Mi volt a jele annak a szövetségnek, amelyet Isten Noéval és fiaival kötött és általuk az egész emberiséggel?
A szivárvány amely megjelent az égen.

43. Mikor élt Ábrahám?
K. e. 1800 körül.

44, Egyiptom melyik részén telepedtek le Jákob és fiai?
Gósen földjén, a Nilus deltájának keleti részén.

45. Hogy hívták Józsefnek a két fiat?
Manasse és Efraim.

46. Melyik törzsbõl származott Mózes?
Lévi törzsébõl.

47. Hogy hívtát Mózsef feleségét és fiat?
Cippora és Gersom.

48. Mikor ünnepelték a zsidók a kivonulást és a kovásztalan kenyér ünnepét?
A niszán hónap 14-étõl 21-éig.

49. Hány esztendõt töltöttek Egyiptomban Izrael fiai?
430 évet ( Kiv.).

50. Mi az, amit minden ajándékkal be kellett mutatni az Úrnak és miért ( Lev 2,13)?
A só, mint a romolhatatlanság és a tisztaság jele.

51. Mi vagy ki Azazel ( Lev 16,8-10)?
Azazel egy vezetõ bukott angyal, aki gonoszságokra tanította az embereket és ezért a pusztába, gödörbe és sziklák alá börtönözték az idõk végezetéig. Azazelnek kellett kiküldeni a pusztába a bûbakot.

52. Milyen áldozatokról tesz említést a Leviták könyve?
A bûnért való áldozat, jóvátételi áldozat, tisztulási áldozat, engesztelési áldozat, közösségi áldozat.

53. Ki tette Izrael fõvárosvá Jeruzsálemet?
David.

54. Ki építette a Templomot?
Az elsõ Templomot Salamon király építette ( K.e. 967-960 között).

55. Mi a "mózseskosár" és honnan ered az elnevezés?
A "mózeskosár" olyan kosárszerû bölcsõ, amelybe a kisbabákat fektetik és ami Mózes szurokkal bélelt kosaráról kapta a nevét.

56. Hogy hívják azt a helyet ahol Isten szövetséget kötött Izraellel?
Hóreb hegye, vagy a Sinai hegy.

57. Mit jelent a JAHVE?
Isten neve. JHVH vagy JHWH, ami azt jelenti hogy: Én vagy az, aki vagyok." ( Kiv 3,14), "Én vagyok aki VAN".

58. Ki volt Izrael elsõ kiráya (név + uralkodási évei)?
Saul volt Izrael elsõ királya. 40 évig uralkodott, K.e. 1047 és K.e. 1007 között.

59. Hányban szakadt ketté a zsidó királyság, Juda és Izrael részekre?
K.e. 930-ban, Rehábeám idejében.

60. Mikor szûnt meg az északi királyság, vagyis Izrael?
K.e. 722-ben, II. Szárgon asszír király ideje ideje alatt.

61. Ki és mikor rombolta le a jeruzsálami Templomot ( elõször)?
Nabukadenazár, Babilon királya, K.e. 587-ben.

62. Mikor hurcolták a zsidókat Babilonban?
K.e. 605 és 587 között.

63. Ki és mikor engedte haza Babilonból a zsidókat?
Cirusz perzsa király, a   K. e. 538-ban meghozott rendeletével ( 535-536?).

64. Mikor épült fel a második Templom?
K.e. 535-516 között, Zorobábel helytartó és Józsua fõpap idejében és K.e. 515-ben szentelték fel.

65. Ki volt Nehemiás ( személye és tettei)?
I. Artaxerxész perzsa király főpohárnoka volt, illetve Júda perzsa tartomány helytartója. Mint Ezsdrás pap munkatársa részt vett az istentisztelet megújításában és Jeruzsálem falainak felépítésében.

66. Ki volt Ezsdrás ( személye és tettei)?
Ezsdrás, Kr. e. 5. század - Kr. e. 4. század idején élt héber pap, a zsidók babiloni fogságból való hazatérése idején és után. I. Artaxerxész perzsa király engedélyével tért haza a száműzetésből a zsidók második csoportjával, 80 évvel az első csoport után, Kr. e. 460 körül. A király Ezsdrást tette felelőssé a nép oktatásáért. További feladata volt, hogy vallási reformot hajtson verge. Magyarázta a nép előtt Mózes törvényét. Nehémiás munkatársa volt a hit és az istentisztelet megújításában.

67. Kivel és mikor kezdõdött a görög uralom Palesztinában?
IV. Antiokosz Epiphánesz szeleukida urakodóval, K.e.168-ban, amikor az megszállta Jeruzsálemet és megszentségtelenítette a Templomot és a szentek szentjében Zeusz szobrát állíttatta fel.

68. Ki voltak a kasszidimok?
A kasszidimok zsidó valási közösség voltak a makkabeusok idejében és nevük jelentése "jámborok".

69. Hogy hívták Mattatiás  pap fiait?
János, melléknevén Gaddi; Simon, melléknevén Tasszi; Júdás, melléknevén Makkabeus; Eleazár, melléknevén Auaran; és Jonatán, melléknevén Affusz. ( 1 Mak 2,2-5)

70. Mit jelent a Makkabeus név?
A makkabeus szó kalapácsot, kalapácsütést jelent és harcmódjukról kapták ( rajtaütés, kalapácsütésszerû támadás).

71. Mikor lett Palesztina a Római Birodalom része?
K.e. 63-ban, amikor Pompeius elfoglalta Jeruzsálemet.

72. Hány részre osztható Izajás könyve?
Három részre osztható: az Izajás, Ámosz fiának igehirdetése (Iz 1-39), a Deutero-Izajás igehirdetése ( Iz 40-55) és a Trito-Izajás gyüjtemény ( Iz 56-66).

73. Mikor mûködött Izajás próféta?
Kr. e. 740 - 700 körül.

74. Mikor mûködött Jeremiás próféta?
 A Kr. e. 7.-6. sz. fordulóján élt, a babilóni fogság elõtt.  Müködése leginkább K.e. 605 és k.e. 587 közé tehetõ.

75. Mit tanít Jeremiás a bûnrõl és az ember megújulásáról?
A bûn olyan átvitt értelemben, mint az asszony hûtlensége, paráznasága a férjével szemben. De ha megtér az ember, Isten megújítja szövetségét népével és feleségül veszi az idõk végén.

76. Mikor és hol mûködött Ezekiel próféta?
K.e. 587-tõl a babilóni fogságban. Prófétai működését a fogság ötödik évében kezdte el és kb. húsz éven keresztül hirdette próféciáit a fogságban élők között.

77. Kora felfogásához képest, mi újat tanít Ezekiel próféta az ember felelõségérõl?
Azt, hogy az ember felelõs embertársáért, hogy figyelmeztesse és intse a bûnöst ( Ez 33).

78. Mit jelent az Ebed Jahve kifejezés és ki rejlik e név mögött?
Ebed Jahve azt jelenti, hogy Isten szolgája és Jézus rejlik mögötte.

79. Miket nevezünk zsoltároknak, hány zsoltár van és honnan kapták nevüket?
A zsoltárok protokanokikus ószövetségi lírai mûvek, imagyûjtemények, amelyeket leginkább Dávidnak tulajdonítanak. Összesen 150 zsoltár van és a "dicséret" szóból kapták  nevüket.

80. Mûfajok szerint, milyen zsoltárokat tartanak számon?
Dicsérő és hálaadó zsoltárok, nemzeti zsoltárok, sioni és templomi zsoltárok, messiási vagy királyi zsoltárok, panaszkodó vagy átokzsoltárok és tanító zsoltárok.

81. Mely zsoltárok vetik fel és keresik a választ a hívõ ember szenvedésének problémájára?
A panasz-zsoltárok.

82. Mely szentírási könyvek tartoznak a zsidó bölcsességi irodalomhoz?
A Jób könyve, a Zsoltárok könyve, a Példabeszédek könyve, a Prédikátor könyve, az Énekek Éneke, a Bölcsesség könyve és a Jézus, Sirák fia könyve. Van aki a Zsoltárok könyvét és az Ékekek énekét nem veszi bele a bölcsességi irodalomba, helyébe viszont bevesz egyes könyvrészleteket, mint pl. Tób 4,3-11; 12,6-13 tanácsai vagy a Bár 3,9-4,4-ben található költemény.

83. Mi a bölcsességi irodalom és gondolkodás alapvetõ jelegzetessége?
A bölcsesség keresésére és a bölcs életre való buzdítás.

84. Miben ( hol) jelölhetõ meg az izraelita bölcsesség gyökere?
A Törvényben ( Sir 19,18). Aki megtartja a törvényt az jutalmat nyer és aki megszegi a törvényt az bûtetést nyer.

85. Milyen problémát tárgyal Jób könyve?
Jób könyve azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy miért szenved az igaz és miért él jól a bűnös, honnan ered a sok baj, szenvedés és nyomorúság a földön, van-e ezeknek célja és lényege, és összeegyeztethető-e a rossz és az igazságtalanság egy jóságos és igazságos Isten létével.

86. Mi a Példabeszédek könyvének tanítása?
A Példabeszédek könyvének fõ témája az, hogy az igazi bölcsesség egy Istentől származó ajándék, ő biztosítja a világ természeti és erkölcsi rendjét, segítve az igaz embert, és kudarcra ítélve a gonoszt.

87. Miben áll a bölcsesség kezdete?
A bölcsesség kezdete az Úr félelme. (Péld 1,7; Péld 9,10; Zsolt 111,10; Sir 1,16).

88. Hogyan hívták Jeremiás prófétának azt a tanítványát, aki egyben írnoka is volt?
Báruk.

89. Ki volt Dániel és mit jelent a neve?
Dániel egy próféta volt és a babilóni fogság ideje alatt mûködött. Nevének jelentése: Isten a bírám, Isten ítél.

90. Mi volt Ezekiel próféta eredeti foglalkozása?
Pap volt, papi családból származott.

91. Dániel próféta könyvében egy angyal magyarázza a kosról és a kecskebakról szóló látomást és a 70 év értelmét. Melyik angyalról van szó és mit jelent a neve?
Gábriel. A neve azt jelenti, hogy Isten ereje, Isten az én erõsségem.

92. Az ifjú Tóbiásnak egy angyal az útitársa, oltalmazója és közbenjárója. Ki volt ez az angyal és mit jelent a neve?
Rafael volt és neve annyit jelent, hogy Isten meggógyított.

93. Ki zárta be Noé bárkájának ajtaját?
Az Úr.

94. Ki jövendölte meg az igaz prófétát, a Messiást, akire mindenkinek hallgatnia kell?
Mózes ( MTörv 18,15).

95. Milyen tisztán szellemi teremtményeket említ az ószövetségi szentírás?
Kerubokat, szeráfokat és angyalokat.

96. Mi volt Salamon gyengesége, amivel foltot ejtett a nevén?
Az hogy odaadta ágyékát az asszonyoknak ( Sír 47,21).

97. Melyik próféta jövendölte meg, hogy a Szentlélek ki fog áradni mindenkire?
Joel próféta ( Jo 3).

98. Melyik próféta ábrázolja az Emberfiát, mint ezüstolvasztót és tisztítót?
Malakiás próféta ( Mal 3).

99. Melyik próféta igazolta magát azzal, hogy õ nem fizetett próféta, se nem fizetett próféta fia, hanem pásztor és vadfüge gyûjtögetõ?
Ámosz próféta ( Ám 7,14).

100. Melyik próféta látott látomásában asszonyt a vékában?
Zakariás próféta ( Zak 5,7).

Az Egyház meghatározása

Hivatalos meghatározása nincs a Katolikus Egyháznak.

1. A Egyház mint a hívõk közössége:

A Szentírásban a görög "ecclesia" szó a zsidó "qahal" szónak fordítása. A qahal az Ószövetségben az Isten által összehívott gyülekezetet, a választott nép együttesét jelentette. Az elsõ keresztnyek abban a tudatban alkalmazták magukra ezt az elnevezést, hogy Isten Krisztusban új népet hívott össze magának zsidókból és pogányokból egyaránt. Tehát az Egyáz ( vagy részegyházak):
- a Kriztusban hívõk közössége - "communion fidelium";
- akik Isten akaratára válaszolva, egy Isten-akarta szervezett közösségbe léptek be - "institutio Dei".
A "comunio fidelium" és "institution Dei" kettõsségének tudata végigkiséri az Egyházról szóló megnyilatokozások egész történetét.

2. A Bellarmin meghatározás

Bellarmin Robert, +1621, meghatározása népszerüvé vált, belekerült sok katekizmusba és hosszú idõn át nagy tekintélynek örvendett.

"Az Egyház azoknak az embereknek társasága, akiket ugyanannak a hitnek a vallása és ugyanazoknak a szentségeknek használata kapcsol egybe, a törvényes pásztoroknak, kivált Krisztus földi helyettesének, a római pápának fõsége alatt."

A meghatározás elõnyei:
a). Pontosan elkülöníti a Katolikus Egyházat minden más vallási közösségtõl, egyházaktól;
b). Kiemeli az Egyház látható voltát és nem zárja ki a bûnösöket;
c). A "hármas kötelék" -et a "triplex vinculum" jogi formuláját nyújtja: a hierarchikus megszervezettség; a közös hit, szentségek; és az azonos vezetõnek való engedelmesség.

A meghatározás hátránya:
a). inkább az Egyház külsejérõl ad leírást;
b). inkább természetes, történeti alakulat, szociális képzõdmény arculatot mutat, mint amilyennek a hitetlenek tartják az Egyházat;
c). Figyelmen kívül hagyja az Egyház természetfeletti voltát, hogy az Egyházon keresztül maga Isten lépett be az emberiség történetébe.

Újabb meghatározási próbálkozások

Az újabb meghatározások megpróbálják ötvözni a Szent Páli Krisztus misztikus Teste ( Corpus Christi mysticum, 1 Kor 12:12) képet a Bellarmin meghatározással:

"Az Egyház az a vallási közület, amely Jézus Krisztus meghatalmazásából az idõk végezetéig valósítja az emberek megszentelését, melynek tagjai a hit, a kegyelemeszközök és a törvényes felsõbbségek iránti hódolat által, mint Krisztus titokzatos Teste közösségben vannak egymással és Istennel."

A II. Vatikáni Zsinat óta, egy újabb kép, kifejezés került bele az Egyház szemléltetésébe: az "Isten népe" kép ( 1 Pét 2:10).

"Az Egyház Isten újszövetségi népe, amely Krisztus titokzatos Teste gyanánt él és cselekszik, Isten uralma megvalósításának és az emberek ezáltal való üdvözítésének szolgálatában áll, hogy az emberek és a világ abszolut jövõjét elõkészítse." ( M. Schmaus)

A II. Vatikáni Zsinat eljárása

A zsinat szándékosan elzárkózott attól, hogy meghatározást adjon az Egyháznak. Inkább egy sor bibliai képet mutatott fel és olyan kijelentéseket tett, amelyek az Egyház lényegének más-más úton való megközelítését teszik lehetõvé. Az Egyház misztérium, ezért egyetlen kép vagy fogalom sem írja le tökéletesen, úgy, hogy javításra, kiegészítésre ne szorulna.

Példák:
- Az Egyház a kiválasztottak gyülekezete - Alexandriai Kelemen;
- Az Egyház a hívõk népe és az összes szentek közössége - Origenész;
- Az Egyház olyan emberek gyülekezet és társasága, akik közt a szeretet tevékenykedik - Augustinus;
- Az Egyáz az egész földkerekségen élõ hívõ nép - Catechismus Tridentinus;
- Az Egyház a Szentháromság tökéletes kiterjedése az idõben - de Lubac;
- Az Egyház olyan nép, amely Krisztus testébõl él és az eukarisztia ünneplése révén maga is Testévé válik Krisztusnak - Ratzinger;
- Az Egyház olyan valóságos egyetemes zsinat, amelyet Isten hívott össze - Küng.

A hitnek három formája van:
1. Credo Deum - hiszem, elfogadom Isten létét;
2. Credo in Deum - hiszek Istenben és rábízom magam;
3. Credo Deo - elfogadom és igaznak tartom Isten kijelentéseit.

Hasonlóképpen:
1. Credo Ecclesiam - belátom, hogy Krisztus Egyházat alapított;
2. Credere in Ecclesiam - hiszek a katolikus Anyaszentegyházban és elkötelezetten csatlakozom hozzá;
3. Credere Ecclesiae - hiszek a Katolikus Egyház tanításában és engelemes lélekkel fogadom kijelentéseit, útmutatásait, tanításait.

Nekem milyen hitem van?

Ima: Ma, amikor mindenki  lázad a felsõbb tekintély ellen és mindenki a maga igazát teszi meg saját mércéjévé, add nekünk Uram a Szentlelket, hogy alázattal elfogadjuk és meg is értsük hitünk tételeit. Ámen.

Misztérium

Nem az a titok ami messze van és ismeretlen, hanem az, ami közel van de megfoghatatlan. Tudomásul kell vegyük létezését, de a mivoltát, lényegét nem tudjuk fogalmakkal kifelyezni, meghatározni.

Az ószövetségi kánon kialakulása

Krisztus korában a zsidók kb. 1/7-de Palesztinában élt és kb. 6/7-de diaszpórában. A palesztinai zsidók arámul beszéltek a hétköznapokban, míg a diaszpórában élõk görögül. Akkoriban a görög volt az úgynevezett világnyelv. Aztán voltak a zsidó írástudók, akik ismerték a hébert, olvasták és értelmezték az írásokat. Ekkor két kánon alakult ki: a palesztinai kánon és az alexandriai kánon. Alexandriában 70 ( vagy 72) írástudó lefordította az írásokat héberbõl görögre, hogy a liturgikus nyelven írt szent könyveket a görögül beszélõ zsidók is olvashassák, érthessék. Ez lett az úgynevezett Septuaginta. A zsidó kánon kb. K.u. I.-II.-ik századok között véglegesítõdik és 24 könyvet tartalmaz. A Héber Biblia 24 könyve három nagy részre oszlik: a TÓRA ( a Törvény könyvei), a NEVIIM ( a prófétai könyvek) és a KETUVIM ( az írások könyvei). Ezt a kánont tartják a protestánsok is, csakhogy a két részes könyveket, meg a 12 Kisprófétát szétszedték. Így lett a protestánsok ószövetségi kánonjában 39 könyv. Ehez hozzájön még 7 könyv a Katolikus Egyházban, amelyeket a protestánsok nem fogadnak el Istentõl sugalmazottaknak, és így a katolikus ószövetségi kánon 46 könyvet tartalmaz ( Vetus Testamentum). Ez a hét könyv a következõk: a Bölcsesség könyve, a Jézus, Sirák fia könyve, a Tóbiás könyve, a Judith könyve, a Báruk könyve és a Makkabeusok 1. és 2. könyvei. A Héber Bibliát TNK-nak nevezik. Mivel a héberben nem voltak magánhangzók ezért ezt ma így ejtik ki TeNakh ( Tönák).

A sugalmazás

A sugalmazás az a karizmatikus hatás, amelynek révén Isten úgy lessz a Szentírásnak, vagyis az Ószövetség és az Újszövetség könyveinek szerzõje, hogy közben nem szünteti meg, de nem is csökkenti a szent írók emberi szerzõségét. Vagyis az emberi szerzõk, alkotói  maradnak az írásoknak, minden személyiségi, mûveltségi vagy korbeli sajátosságaikkal, amelyekkel abban a korban rendelkeztek, amelyben éltek. Tehát a Szentírás elsõdleges szerzõje Isten, de ugyanakkor a Szentírásnak két szerzõje van: Isten és az ember ( a szent írók). Ebbõl kifolyólag, hogy eljuthassunk Isten tiszta üzenetéhez, le kell hámoznunk az emberi rétegeket. Mivel a Szentírás elsõdlegesen Isten üzenete, ezért ma is aktív, és így ma is üzenettel bír az Egyház és az egyes ember számára. A karizma, amely által a szent írók müködtek, Istentõl kapott képesség, készség, amely által az ember szolgálni tud másoknak, hogy közelebb vigye õket Istenhez. A karizmák ma is léteznek és mûködnek a krisztuskövetõkben, az Egyázban (1 Kor 12:4-11).

A kánon

A kánon akkád eredetü szó: "qanû" vagyis mérõnád. Más régi nyelveken is, mint pl. summer, héber, ógörög vagy latin, hasonló a megnevezése. Magyarul leginkább a kannához hasonlít. Elõször a görögök használják ezt a szót átvitt értelemben, vagyis mint mérce, norma, szabály. Vallási értelemben a kánon a Szentírás azon könyveinek gyüjteménye ( jegyzéke), amelyeket Istentõl sugalmazottaknak fogadnak el. A többi zsidó és keresztény vallásos könyv, irat, amelyeket nem vettek be a Biblia kánonjába, apokrif könyveknek nevezik.

A Biblia

A Biblia elnevezés a görög eredetü biblion szóból származik, amelyet átvettek a latinba és jelentése könyvecskék, könyvek avagy könyvtekercsek.

A Biblia - mint meghatározás - azon könyvek összessége (gyüjteménye), amelyeket a zsidók és a keresztények Istentõl sugalmazottnak és szentnek tartanak és mint ilyeneket, a hit és erkölcs mércéjének tekintenek. Szent jellege miatt Szentírásnak is nevezik.

A keresztény biblia két részbõl áll: Ószövetségbõl ( Ósz.) és Újszövetségbõl ( Úsz.). Ez az elnevezés K.u. III. századtól lett általános és a (Jer 31,31)-en alapszik. A katolikus biblia általában 72 könyvet tartalmaz, amelybõl 45 ószövetségi könyv és 27 újszövetségi könyv. Ez a számolás azért kézenfekvõ, mert az újszövetségi könyvek száma változatlanul 27 minden keresztény felekezetnél és ennek fordítottja, a 72, megadja az könyvek összességének számát.

Azonban, valójában, a Jeremiás könyvét, a húsvéti liturgia miatt kettéválasztották a Jeremiás könyvére és a Jeremiás siralmaira, vagyis a Siralmak könyvére. Ezért, a katolikus biblia, végül is 73 könyvet tartalmaz.

A protestáns biblia ószövetségi része nem tartalmaz 7 könyvet. Ezeket õk nem tartják Istentõl sugalmazottaknak. Ezek a könyvek: a Tobias könyve, Judith könyve, Makkabeusok I. és II. könyvei, Báruk könyve, Bölcsesség könyve és a Jézus, Sirák fia könyve. Tehát 46-7=39 ószövetségi könyve van egy protestáns bibliának és összesen 39+27=66 könyvet tartalmaz a teljes protestáns biblia. A zsidó biblia, vagyis a héber biblia, 24 könyvet tartalmaz.

Az ószövetség és újszövetség neveiben található "szövetség" szó azt jelenti, hogy az Ószövetségben Isten, Mózes által, szerzõdést kötött Izrael népével és az Újszövetségben, Isten egy új és örök szerzõdést kötött az Egyházzal, az Õ Szent Fia, Jézus Krisztus által. Mindkét szerzõdés vér által lett megpecsételve. Míg az Ószövetséget csak bikák vérével pecsételték meg, addig az Újszövetséget, Isten, az Õ Szent Fia, Jézus Krisztus drága Szent Vérével pecsételte meg. Az Ósz. és az Úsz. régen Ótestamentum és Újtestamentum néven szerepelt. A testamentum szó Isten tanításának és parancsolatainak hagyatékára utal, amelyet át kell örökíteni minden nemzedékre ( MTörv 11,19; Mt 28:19).

A Bibliára tekinthetünk úgy, mint Isten szerelmes levelére az Egyház, az egyes krisztuskövetõk és az egész emberiség számára. Olvassuk hát el...